HTML

Tánctér(kép) figyelő

Hírek, aktualitások a tánc világából, különböző stílusairól és amit a táncról tudni lehet.

Szemezgetés...

Friss topikok

  • bb art co production: AUDTION ! Különben a Gyagilev balettel került az USA-ba...és ott maradt....nagyszerü tncosnő volt... (2008.09.10. 00:44) Égiekkel táncoló...
  • ordas eszme: performance á la HURA P SEX: Mára az élet majd minden területét eluralja a hamis információ áradat... (2008.03.31. 01:49) Szokatlan performance...
  • kere: Valóban ki kell bírni, mert gusztustalan, amit ez csinál. A hastáncosokat égeti. Félig guggolgatva... (2008.01.18. 10:53) Elmehetünk ám a PeCsába...
  • Eszter: Én ott voltam a versenyen és versenyeztem!Csak annyit ,hogy én nem így döntöttem volna mint a zsűr... (2007.12.01. 19:21) Csillagfény parádé...
  • Varga Ilona: Béke veled Mester! (2007.11.23. 18:49) Röviden a Mesterről...(Maurice Béjart-ról)

Linkblog

Partneroldalak

htpp://www.tanc.lap.hu

Festői környezetben...

2007.11.05. 08:45 retrob

 

Táncpaletta az Operában

Tizenhetedszer rendezik meg a Táncpaletta elnevezésű magyar sztárgálát a Magyar Állami Operaházban, a műsort november 12-én láthatja a közönség - közölték a szervezők kedden, Budapesten. Nagy felelősséggel jár egy ilyen átfogó, a táncművészet három fő ágát bemutató programot összeállítani - hangsúlyozta a sajtótájékoztatón a gála szerkesztő-rendezője, Kaán Zsuzsa. A műsort a Táncművészet című folyóirat, illetve az a mögött álló Nemzetközi Tánc és Kultúra Alapítvány szervezi.

Kaán Zsuzsa tájékoztatása szerint az esten igyekeznek tükrözni azokat a változásokat, művészi eredményeket, amelyek a szakmát az utóbbi években érintették. A táncművészet három fő pillére: a klasszikus balett, a színpadi néptánc és a kortárs tánc arányosan jelenik meg a gálaest programjában.

Kikristályosodott a műsor szerkezete - tette hozzá a szerkesztő-rendező. Az első rész egy reformkori báli jelenettel indul, amelyet a Magyar Állami Népi Együttes és Duna Művészegyüttes mutat be. Valójában ezután, a Csillagszemű Gyermektáncegyüttes zempléni válltáncával kezdődik a gála.
Az idén mindhárom részt gyermekcsoportok nyitják meg, a második "felvonás" első száma a Magyar Táncművészeti Főiskola harmadik-negyedik évfolyamosainak műsora: a Paquita című balett-polonézét adják elő. A harmadik részben a Madách Musical Tánciskola növendékei mutatnak be egy részletet a Pán Péter című darabból.

A tavalyi nagy siker arra indította a szerkesztőt, hogy visszahívja a Rajkó Művészegyüttes tánckarát és a Budapesten működő Ronan Morgan ír sztepptáncosait. A balettprogramban egy eredeti bemutatót is láthat a közönség: a KFKI Kamarabalett művészeti vezetője készített az alkalomra koreográfiát a Prodigy zenéjére Spala Korinna részére, Töréspontok címmel.

A harmadik részben az ismert magyar flamenco-táncosnővel, Lippai Andreával lánya, Pirók Zsófia is bemutatkozik.

A szerkesztési elvekről Kaán Zsuzsa azt mondta:
nem kerülhet a műsorba semmi, ami igénytelen és szakmailag fejletlen.

Forrás: www.tanc.hu

Szólj hozzá!

Apróság a gyöngyszemről...

2007.10.31. 09:16 retrob

 

Tánc a magyar végekről és végnapokról


Novák Ferenc – Tata – a kifogyhatatlan beszédű és sugárzó egyéniségű táncpápa most – életében tán először – „kívülről”, művészeti producerként figyeli fia, Péter és együttese, a Honvéd Táncszínház legújabb vállalkozását a Nemzeti Táncszínházba befogadva. Ugyanis pár éve ő volt az ötletadó, amikor fölvetette, hogy a Carment – ezt a világszerte ismert, emblematikus figurát tán meg kéne forgatni a „régi jó békeidők” magyar kulisszái között, abban az első világháború előtti, utólag idillinek gondolt, de mégis fojtottan lőporos hangulatban...

Gyermekkorára visszaemlékezve, egy szabolcsi mezővárosba képzelte a sztorit, oda, ahol annyi náció, vallás, kultúra ölelkezett a Monarchia egységesítő égisze alatt. Ezt a sokszínű szőttest felidézni zenében, tánclépésekben, emberi jellemekben olyan kihívás volt a részvevőknek, amelyet boldogan, ám – ahogy a dramaturg, Upor László fogalmazott – rémülten vállaltak mindannyian: Novák Péter rendezőként, Presser Gábor zeneszerzőként, Zsuráfszky Zoltán, Horváth Zsófia és az alternatív vizekről ideevező Lengyel Péter koreográfusként.

Az alap Prosper Mérimée regénye – amelyet sokan realista, hamisítatlan cigányszociográfiának is tartanak – tulajdonképpen szerzője játékos kedvéből és hatalmas tudásanyagából született. Akkoriban (1803-1870 között élt e művelt, több nyelven beszélő szerző) nagy divat volt a romok, régiségek tisztelete – ő is 27 évesen lett a francia állami műemlékek felügyelője, mindenki nagy megelégedésére – és emellett a különleges etnikumok, népi értékek felkutatása, köztudatba dobása. Írt ő szerb népballadákat Guzla címen, amelyről csak kiadásuk után, nyelvész állapította meg később, hogy azok bizony hamisítványok. (Mérimée később megtanult oroszul és Puskint adta vissza franciául). Az író büszkén vállalta ezt az inkább szellemi ténynek, mint kínos dolognak számító tréfát, és elérte, hogy ezzel az olvasókén túl, az elegáns, nagyvilági hölgyek szívét is meghódította.

Jóban volt kortársaival – Stendhalt istenítette, a többieket, Hugot, de Vignyt, Dumas-t pedig tisztelte és próbálta utolérni népszerűségben –, és amikor azok III. Napolen trónra jutásakor emigráltak, ő maradt. Hiszen Eugénie császárnőt spanyol lánykorából jól ismerte; ez pedig politikamentessége, nyelvtudása, higgadtsága mellett, diplomatává is emelte ebben az új világban. Szenátor és nagykövet lett tehát az udvarban, így oda utazhatott, ahová akart – hobbiból is államköltségen. Így jutott el pár hétre Spanyolországba. És ez elég volt neki a Carmen megalkotásához.

Upor – aki matematikus, dramaturg, főiskolai tanár egy személyben – a Mester és Margarita után most ezt a regényt „kapta ki” átdolgozásra. Elolvasva, annyira modernnek érezte, hogy néha megijedt attól, nem kell-e jogdíjat fizetni érte? Nem ma élő szerző gondolataival találkozik-e? De ezzel így voltak szerzőtársai is. Carmenjük – a szabadságnak e mindent felizzító, majd porig romboló szimbóluma – most általuk „szétszedve, átkonstruálva” múlt századi érában fog mai helyzeteket felidézni. Érdekes vállalkozás, noha nem újdonság: ilyennel már sikerrel próbálkozott pár évtizeddel ezelőtt a legendás spanyol táncos, Antonio Gades is. Ő szintén helyi viszonyok közé helyezte a művet, ekképp filmjében hazája 1983-as állapotát ábrázolta úgy, hogy a szereplők színpadi-és magánélete végzetesen összekuszálódott.

November 10-én, a várbeli Nemzeti Táncszínházban (és december 8-án, 9-én, 10-én) mi a saját hazánk történelmébe veszhetünk el egy kicsit. Ahol a parasztsuttyókból rekrutált katonák fölforgatják a mezőváros egyelőre egymással békésen megférő nációinak – magyar, osztrák, zsidó, roma, rutén, szlovák, román és a többi – életét Carmen miatt. És ez már a mindent romba döntő világháború előszelét fújja a még semmi gondról tudni se akaró emberek közé. Azt a vihar előtti csendet próbálják Novákék eltáncolni és hat dalban elénekelni, amit Ady a verseiben annyira szuggesztíven megjelenített.

Presser Gábor is élvezettel fogott hozzá a neki szokatlan munkának: mivel – ahogy bevallotta – imádja régi hangszerkatalógusok sárgult lapjait bújni. Most ez a hobbija végre a munkája is lett. Azokat a nem nagyon ismert zeneszerszámokat lelte meg így és használta is muzsikájához, amelyek szerinte annyira modernek voltak már akkor is: például sokféle szájharmonika-féleség folksongok kísérésére, amelyekről már a 40-es évekből vannak felvételek... Ő vállalja is, hogy brechti értelemben vett songokat –cselekményt előrevivő, érzelmek felső fokát megszólaltató számokat – írt ezekre a régi, akusztikus hangszerekre, amelyek a korszak népzenei irányait is jelezni fogják. Hiteles gyűjtésekből merített ezekhez, és bár sok zenekari rész felvételről fog szólni, az énekhang mindig élő lesz. Tanult népzenét, és boldog, hogy ezt a tudását most fel is ajánlhatja a közönségnek.

A két címszereplő egyike sem csak énekesnő, csak táncosnő. Mindegyiket művelik örömmel: akár az Erdélyből származó Újhelyi Kingáról, akár Fekete Lindáról van szó. Újhelyit 10 évesen eltanácsolták a balettintézetből, látva, hogy nagydarab lesz a táncosnői lét kívánalmaihoz képest, de ő magánúton mégis mindent megtanult ebből a szakmából. Fekete Linda hasonlóan „táncos lábúnak” vallja magát, hiszen dolgozott már Zsuráfszkyval is –, így mindketten izgatottan várják a premiert. Olyan új szereplőt is írtak a műbe – magyarosítva a Mérimée-i szöveget – , mint Kata, aki egy szerelmi háromszög izzítója lesz (őt az egyik szereposztásban a most futó új Koltai-film cigánylánya, Egres Katinka alakítja majd). Az ártatlanságában gyilkossá züllő katona női lénye lesz valahol ez a figura, ha jól értettem... Őt, a Placido Domingo által oly sokszor megformált szerelemből ölő katonát itt Andris néven Dénes Zsolt játssza majd, Carmenért örökre elkárhozott lélekkel.

Nem árulták el az átlényegített sztori lényegét a szerzők, de a három koreográfusból kettő – Horváth Zsófia nem ért rá eljönni a sajtótájékoztatóra – nagyon érdekes koncepcióról vallott. Novák Péter ötlete volt, hogy ne csak a méltán híres Zsuráfszky Zoltán, a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője – díjak tulajdonosa, gyűjtemények létrehozója, neves táncpedagógus –, hanem a néptánctól jó régen ellépegetett Lengyel Péter is tanítson be mozgást. Ő Köllő Miklósnál kezdte a szakmát, modern technikák elsajátításával, és ezt az utat járta eddig. Most boldog, hogy visszatérve a gyökereihez, megint népi motívumok modernné fogalmazásával segítheti a közös munkát, amibe még a cirkusz örökzöld mozdulatait is belelopta. Papája 90 éves, és mostanában egyre csak mesél neki erről a feldolgozni kívánt korról, sokat segítve őt a tánclépések és a hangulat kidolgozásában. Így, ezzel a munkájával őelőtte is tiszteleg Lengyel. Zsuráfszky pedig végre régi vágyát valósíthatja meg azáltal, hogy az I. világháborús szobrok kicsit patetikus és suta mozdulatait beleépítheti a katonák lépéseibe. Inkább kevesebb, de ilyen ércbe öntött gesztus meséljen azokról az időkről – mondta –, mint hogy elcsépelt, népies rutyutyutyu legyen, gyengítve a mondanivalót. Az eklektikát fokozva, még bábozás is lesz a darab közepe táján – a csempészbanda bűnbe vivő társaságát fejezi majd ki ez a fajta betét –, amelyet bábszínészek tanítanak be a művészeknek.

Mindannyian –Tatával az élen – boldogok, hogy ez az előadás a Magyar Táncszínház befogadói attitüdje segítségével létrejöhet ma, 2007 telén, Magyarországon. Egy értékes kincsekkel teli időszakot elevenítenek meg autentikusan, és mégis a mával nagyon korreláló módon, amire büszkék. Nem a cigánylány felkavaróan szexis jó nőségére helyeződik a hangsúly – ahogy Novák rendező úr figyelmeztetett –, hanem a sok nemzetiségű együttélés örömeire-buktatóira; azokra az akkor még láthatatlan, de a mélyben feszülő okokra, amelyek végül egy akkora kataklizmába sodorták, és eltűntették azt a boldognak hitt világot.

Szász Judit

Forrás: www.muvesz-vilag.hu

Szólj hozzá!

Lélektánc...

2007.10.30. 10:43 retrob

Ősi tánc a Sirályban


Az ősi azték kultúráról tart előadást Akaxe Yotzin Gomez, Mexikóban élő nahua indián vasárnap Budapesten, a Sirály Kávéházban.

A mexikói fiatalember családja nahua indián és édesapja a hagyományok szellemében nevelte kisgyermekkora óta. Akaxe Yotzin az ősi táncok kialakulásáról, szimbolikus tartalmáról fog beszélni és kapcsolatáról a négy égtájjal, s az elemekkel. Az előadást élő tánccal fogja illusztrálni - tájékoztatta az MTI-t Joó Katalin szervező.

Az ifjú indián azték tánckört is vezet november 10-én és 11-én az I. kerület, Ponty utca 3. alatti szakközépiskolában, ahol a mester beszél a lépések jelentéséről, a harcművészetről, a gyógyításról.

Aki csak tud, látogasson el az előadásra, térjen vissza egy kicsit a múltba, őseinkhez, érezze meg lelkének hangját, és táncoljon!

Kapcsolódó link:www.4soul.blog.hu

Forrás:www.tanc.hu

Szólj hozzá!

Egy gyöngyszem, néptáncnyelven.

2007.10.30. 10:28 retrob



Presser-Novák-Upor: Magyar Carmen



A Magyar Carmen produkció ötlete Novák Ferenc rendező – koreográfus inspirációja alapján született. A dráma – és zeneirodalom híres, hírhedt nőalakjának megidézése, valamint az eredeti cselekmény átültetése az első világháború előtti monarchikus Magyarországra, izgalmas ötlet. Az írói csapat – Presser Gábor zeneszerző, Novák Péter dalszövegíró, rendező, és Upor László dramaturg – egy elképzelt szabolcsi mezőváros kulisszáiba álmodta a történetet, hol a Kárpát – Medence nációi – magyarok, osztrákok, zsidók, romák, ruténok, szlovákok, románok, és még ki tudja, hány nemzetiség – szoros szimbiózisban élték mindennapjaikat.

A sokszínű kavalkád, különleges élettere az előadásnak, lehetőség egy különleges értelmezésre. Műfaji kísérlet, az eredeti folklór kincs, az írott dal hagyománya, korabeli, és modern zenék, valamint a különböző mozgásművészeti stílusok keveredésére, de kísérlet egy kor, az utolsó „boldog békeidő" végnapjainak képzeletbeli megidézésére is. Szerelem, bűn, féltékenység, és halál – megkapó történet a Huszadik század hajnalán, egy sorsfordító történelmi pillanat előestéjén, amely után már semmiről sem gondolkodhattunk úgy, mint régen…   
Táncszínházi est, de mégis több, hiszen a táncosok mellett, énekesek, színészek, muzsikusok, cirkuszosok közös interpretációjában követhetjük, gondolhatjuk újra a Carmen motívumot.

Bemutató: 2007. november 10., 19.00 óra Nemzeti Táncszínház
További előadások:  november 10. (15.00 óra), 11. (15.00 és 19.00 óra), 13., december 9-10.

Magyar Carmen
táncdráma dalokkal

Carment az is ismeri, aki nem ismeri. Carmen azt is elbűvöli, akit nem akar. Ellenállhatatlan és öntörvényű nő: aki vele esik szerelembe – tudjuk előre –, annak nincs könyörület, nincs visszaút, nincs menekvés. Szoknyája suhogása orkánt kavar, bármelyik vidéken, bármilyen korban bukkanjon is föl.

A vidék most magyar, a kor történelmi: a „boldog békeidők" vége, a Nagy Háború előtti utolsó pillanat. Azóta tudjuk, mi köszöntött ránk utána: kő kövön nem maradt. Még úgy tűnik – ha törékenyen is –, egyben van a világ: mindaz, ami nemsokára szétesik. Egy piactéren, egy kocsmában ott az egész Monarchia. De elég egy rossz gesztus, egy kis szikra robbanást okozhat. Ki mondhatja meg, időleges nyugalmat teremt-e, vagy épp helyi kis háborúskodásba torkollik, ha ebben a közegben katonák bukkannak fel (nemrég még egyszerű parasztfiúk maguk is)?

Ahogy a katonáké, úgy Carmen megjelenése is egyszerre hűti le és korbácsolja föl a heves szenvedélyeket. Személye varázsával berekeszt egy csúnyán elfajuló csetepatét, de neki köszönhető, hogy egy ártatlan-ártalmatlan szabolcsi fiú, Andris hamarosan gyilkossá lesz, elbujdosik, otthonhagyott szerelmét elfelejti, végzetes útra téved. Onnan már nincs megállás a (két)személyes tragédia beteljesüléséig.
Amit aztán megsokszoroz és elfed a feltartóztathatatlan, világméretű kataklizma… /Upor László/

 
Presser Gábor – Novák Péter – Upor László: Magyar Carmen
Novák Ferenc ötlete alapján

Carmen: Újhelyi Kinga, Fekete Linda
Kata: Tóth Márta, Egres Katinka
Andris: Dénes Zsolt
Őrmester: Lengyel Szabolcs
valamint a Honvéd Táncszínház és zenészei
Zeneszerző: Presser Gábor
Dalszövegíró: Novák Péter
Dramaturg: Upor László
Világítás: Szabados Tamás
Díszlet: Valcz Gábor
Jelmez: Berzsenyi Krisztina
Bábmozgások: Schneider Jankó
Produkciós vezető: Novák Ferenc

Koreográfusok: Zsuráfszky Zoltán, Horváth Zsófia, Lengyel Péter
Rendező: Novák Péter

Jó látni a barátok nevét, akikkel együtt dolgoztam, taníthattam. Büszke vagyok!

Forrás:www.nemzetitancszinhaz.hu

Szólj hozzá!

Címkék: néptánc táncelőadás táncszínház mozgásművészet

Hm...

2007.10.30. 10:18 retrob



LEKTRÓNIA 6 - DERMÉDIA


A K. A. S. Galéria és az alkotók szeretettel meghívják Önt és kedves ismerőseit a LEKTRÓNIA 6 - DERMÉDIA című performanszra

2007. november 1-én 19 órára a K. A. S. Galériába (1056 Budapest, Váci u. 36.) Koroknai Zsolt : installáció Sőrés Zsolt : élő zene Ladjánszki Márta : mozgólény

Lektrónia

A Lektrónia performanszsorozat - melyben élő zenei és egyidejű képzőművészeti alkotást jön létre kísérleti és előre felépített vizuális- és zenei installált térrel - 2005 novemberében kezdődött. A két művész, Koroknai Zsolt és Sőrés Zsolt együttműködése még az 1999-ben az Ódudai Társaskör Galériában megvalósított Belső történések című kiállításon indult, ahol a kamerával installált kiállítást és a pincegaléria "belső rezonanciáját" probálták új vizuális fogalomban egyesíteni. Ez a sajátos, "un-plug-d lektronikus" zenei hangzás és a "digitalizált-pixel-izoláció" az előadótér olyan jellegű "letapogatása", ahol az analóg és a digitális nyelvezet spektrumát, formavilágát tárják fel a képzőművészet és a társművészetek (zene, mozgás) segítségével. A projekthez 2006 tavaszán csatlakozott társalkotóként Ladjánszki Márta táncművész.

A Lektrónia egyrészt visszanyúl John Cage kibővített szonorizmus-, indeterminizmus- és véletlen-poétikájához úgy, hogy a véletlen, a koncept, az apropriáció, az environment (ambient), a banalitás és a játék princípiumait megőrzi, valamint mindehhez hozzáteszi az idézést, a kollázsolást és a samplingelést (hangmintavételezést) . Ugyancsak ebben a szellemben a Lektrónia a zenét már nemcsak szemantikus, de ontológiai eleve-elrendeltsége, a szerző szimpátiája és antipátiája alól is felszabadítottnak tekinti. A Lektrónia művészei az alkotói ambíciót a média szonorisztikus és temporális adottságaira fordítják és olyan alkimista laboratóriumi munkát végeznek, ahol a megszülető alkotás-szövetek (zene, mozgás, kép) létrejöttében nem csupán az installáció építészeti jellege áll fel, hanem a rituális-archetipikus helyzetek, szimbólumok-jelek komplex, egyaránt az esztétikán kívüli és belüli vizsgálata is megtörténik, a jean-françois lyotard-i gondolat jegyében: "Az elektronikai és az informatikai alapú új technológiákat emlékezőtehetségünk anyagi kiterjesztéseként kell felfognunk, mivel fel kell ismernünk a szimbolikus beszéd, mint valamennyi információ szuverén >kondenzátorának< feladatát. Ezek az új technológiák a maguk módján bebizonyítják, hogy az anyag és a lélek között, legalábbis ha reaktív, azaz performatív funkciókról van szó, nincs egyáltalán szakadás. Agykérgek, vagy legalábbis az agykéreg részei, ami a fizikai és nem-biológiai jellegű kollektív lét tulajdonságával rendelkezik." (Éppen ezért is) A Lektrónia természete szerint közeg, amelyben a fizikai állapot, mint axióma, megkérdőjeleződik: vektoriális térképzete ellentétes társítási önképével, egy kísérleti állapot, mely műként jelenik meg és a kiállítótérben műalkotássá válik.

A performansz speciálisan épített hangszereket, videókat, installált-térszituációkat használ fel / alkot meg / tartalmaz. A 2007. júniusi Lektrónia 5 után, amely a szolsztícium mágiájának performansza volt, a Lektrónia 6 egyben kiállításmegnyitó is, amely Koroknai Zsoltnak az elmúlt öt év Angyali Üdvözlet -munkáihoz szolgál ceremoniális mágikus prelúdiumként, bemutatkozásul. A performansz a "dermédiából", a jelen-középpont dermikus hiperköreinek centrálisából indul ki, hogy az időt centrikusan haladva érje utol és túl. Ahogyan Koroknai a kiállítással kapcsolatban megfogalmazza: "2007-ben készült videóinstallációm a médiumok anopoetikus kinyilatkoztatása, az állapotváltozás terminisztikus körpályája. A kiállítás érdekességeként tartom számon, hogy a megnyitó anyagot ( Zeit in singularis / Egyidejű lét ) a kiállítás folyamán kicserélem A búcsú a születéstől című munkámra, melyet finisszásként mutatok be." A Lektrónia 6. így a karma dermikus törvényének analógiája is: centrifugális erő, a forgás középpontjától távolító erő, a szellem anyagba szállása, a materializáció, a sűrűsödés kezdete, a karma-csírák szétröpítése, amely az evolúciótól jut el az involúcióig (az anyagformálódásig), hogy centripetális erővé legyen, a forgás középpontja felé húzó erővé,
dematerializációvá, az anyag átszellemülésének kezdetévé. A Lektrónia 6. a tettek kiegyenlítő erejének performansza.

Performaszok:

Lektrónia /1 : 2005. november 4., K. A. S. Galéria, Budapest

Lektronia /2 : 2006. május 12., L1 Táncművek - BAKELIT M. A. C. Színházterem

Lektrónia / 3 : 2006. július 1., Ludwig Múzeum - Jövő Háza, a Pink House projekt részeként

Lektrónia / 4 : 2006. november 1., K. A. S. Galéria, Budapest

Lektrónia / 5 : 2007. június 21., Godot Galéria, Budapest

Lektrónia / 6 : 2007. november 1., K. A. S. Galéria, Budapest

 

Helyszín: K. A. S. Galéria
1056 Budapest, Váci u. 36. (Klotild palota)
Telefon: (+36-1) 318-2084, Fax: (+36-1) 318-2084


 

Forrás:www.tancelet.hu

Szólj hozzá!

Csoporttársam bemutatja...

2007.10.30. 10:11 retrob


 

 MEGLEPETÉS ESTEK


 

a Mozdulatművészeti Stúdióban

Bemutató! 2007. november 9. (péntek) 20 óra
2007. november 10. (szombat) 20 óra

Holb Ibolya: A számat figyeld

Táncolják: Fedor Zita, Havrics Imola, Holb Ibolya, Lévai Emese, Porzsolt Réka, Sebestyén Mária

Koreográfus: Holb Ibolya

"Itt az idő? Még nincs itt. Már ott vagyok? Már közel vagy. Mi ez? Érezni fogsz. Mi ez? Látni fogsz. Látni? Hallani fogsz. Hallani? . Hív a kékség. Hív. Oldódjak belé? Oldódj bele. Félek a végtelentől. Teremtsd meg a partjait. Van partja valahol? Ott, ahol újra magadra találsz."

(Popper Péter)

Holb Ibolya 1989-ben alakította meg a Modern Tánc-Játék Stúdiót, aminek a mai napig a vezetője, koreográfusa. Munkáiban meghatározóak a színházi elemek, az eszközökkel való kísérletezés, a jelenlét illetve az aktuális motiváció kérdései és válaszai (ha vannak). Számos hazai és külföldi tanártól tanult, 2004-ben elvégezte a Táncművészeti Főiskola modern táncpedagógus szakát.

Belépőjegyek a Meglepetés estékre:

A művészet nem árucikk, de támogatandó.

Ezért mindenki maga választhat, milyen támogatói jegyet vásárol 500.-, 1000.- és 1500.- forint között. A bevétellel közvetlenül a fellépő művészeket támogatja!

A korlátozott befogadóképesség miatt előzetes bejelentkezés szükséges!


Orkesztika Alapítvány - Mozdulatművészeti Stúdió
1077 Budapest, Rottenbiller u. 31. Tel: 321-9745, 06-20-361-7821,
e-mail: info@mozdulatmuveszet.hu , http://www.mozdulatmuveszet.hu

Forrás:www.tancelet.hu

Szólj hozzá!

Címkék: táncművészet tánchírek táncprogramok táncoktatás moderntánc kortárs tánc modern tánc játék mozdulatművészet táncélet orkesztika

Tüzes tánc...

2007.10.28. 14:38 retrob

Fuego de la Salsa


Fuego de la Salsa avagy a Salsa tüze címmel rendeznek 100 résztvevővel monumentális táncműsort október 29-én, hétfőn 17 és 20 órakor a Thália Színházban. A vérforraló, csábító, tüzes jelzőkkel illethető salsa produkciót a nívódíjas koreográfus (háromszoros mambo és salsa világbajnok) Laki Dóra állította össze.

"A karneváli hangulatok helyett különféle közjátékok sorozatából áll össze a kétszer 45 perc hosszú műsor. Ez azt jelenti hogy a legkülönbözőbb táncstílusok jelennek meg, a rumba, a swing, a tangó és kalauzolnak el a 60-as évek vagy a gengszterek világába. - "A jelenetek közös szimbóluma a tűz, amely a végén a salsában teljesedik ki" - fogalmazott Laki Dóra.

A humort és meghökkentő részeket sem nélkülöző táncműsorban a koreográfus tanítványai lépnek fel, a legfiatalabb 9 éves, a legidősebb 36, továbbá Dudás Tibor, Südi Iringó és Szilágyi Erzsébet profi táncos is látható majd.

Az október 29-ki premiert követően november 26-án látható a produkció a Thália Színházban, ugyancsak 17 és 20 órakor.

(Forrás: www.tanc.hu)

Szólj hozzá!

Táncszínház...

2007.10.27. 08:45 retrob


KARAVÁN


A Közép-Európa Táncszínház idei első bemutatóját október 27-én, szombaton, a Bethlen Kortárs Táncműhelyben tartja. A társulat számára Hámor József készít koreográfiát, aki immár második alkalommal dolgozik a tavaly megújult, megfiatalodott társulattal.
Az előadás címe: KARAVÁN, ihletője pedig Fejes Ádám néhány korábbi alkotása, amelyekben Hámor táncosként vett részt.


Fotó: Kenyeres Csilla

"Fejes Ádámmal hat éve vagyunk barátok. Barátok az életben, és barátok a szakmában. Pedagógusi és alkotói munkásságát egyedülállónak gondolom: újszerű, modern szemléletet és mértékadó professzionalizmust képvisel.
Több darabjában is táncoltam. Alkotásait a táncközpontúság jellemzi, hasonlóan saját darabjaim nyelvezetéhez. Mindketten hiszünk a mozdulat kifejező erejében, a tiszta táncban, amely a zenével és a fénnyel kapcsolatba lépve új világokat teremt.
A Karaván című előadással a közös szakmai múlt felidézése, továbbgondolása és új kontextusba helyezése a célom: a Közép-Európa Táncszínház művészeivel olyan táncművet szeretnék létrehozni, amely egyben Ádám előadásainak lendületét, hangulatát is megidézi." /Hámor József/

. világosodik. Hűvös szél fúj. Csak minekünk van melegünk...

. azt mondja, menjünk ki a városon túlra. Ott van egy domb, menjünk el a domb mellett, és balra tartva menjünk mindig tovább, amíg egy másik dombhoz érünk...

. mind útnak indulunk. Elöl mi, férfiak, közöttünk, ahogyan szokás, a nők...

.az asszonyok képtelenek egymás nélkül meglenni. Sokszor veszekszenek, piszkálják egymást. De hamarosan megint összebékélnek.

. amióta élek, nem láttam ilyet. Kopog és csilingel, sípol, és dörömböl, és emberek, emberek, mint mákszemek, mint hangyák.

. jaj, mi van ott! Férfiak, nők, gyerekek, csomagok, batyuk, párnák. Futnak, kiabálnak, izzadnak, sírnak, esznek, káromkodnak.

.mit bánjuk mi, ha kavarog, hadd kavarogjon.

Koreográfus: Hámor József
Előadók: Blaskó Borbála, Bora Gábor, Cserepes Gyula, Hargitai Mariann, Katonka Zoltán, Major László, Palcsó Nóra, Virág Melinda
Fény: Fejes Ádám
Jelmez: Juhász Dóra, Hámor József
Zene: montázs (Nusrat Fateh Ali Khan, Omar Faruk Tekbilek)
Zenei szerkesztő: Hámor József

Bemutató: 2007. október 27. (fél 8)
További előadások: 2007. november 9., 10., december 1. (fél 8)
Helyszín: Bethlen Kortárs Táncműhely (VII., Bethlen tér 3.)

INFORMÁCIÓ, JEGYRENDELÉS:
www.cedt.hu *** cedt@chello.hu *** 1 / 342-7163 *** 30 / 456-3885

(Forrás: www.tancelet.hu)

Szólj hozzá!

Mese, mese...kritika.

2007.10.26. 13:32 retrob


Cirkusz – csupa csíkban


Bozsik Yvette, aki az én eddigi élményeim szerint mindig a fájdalomra, kínra, gondra koncentrált táncműveiben, most kisgyerekes anyukaként talán meglágyult. Varázscirkuszának – amely legközelebb november 15-én délután 3 órakor lesz látható a Művészetek Palotájának Fesztivál Színházában – nagyon lelkes közönsége volt 0-tól 8-10 éves gyerekekig, bár teltház azért nem volt.

Na jó: a kb. 8 hónapos férfiú, apukája karján a darab felénél elhagyta a terepet (Mozart azért ilyenkor talán még megfekszi az anyatejre váró kis pocakot) de a többiek – sok osztályt messzi vidékről utaztattak ide a fővárosi csúcsforgalom kellős közepén, a randa, nyálas időben -–ütemesen, felnőtteket megszégyenítő akarattal tapsolták vissza a táncosokat. Integettek nekik, sikítottak a gyönyörűségtől, pont jókor nevettek: szóval ideális mértékben adták a jó színházlátogató minden ismérvét...

Bozsikék ezt a mozarti Varázsfuvolát cirkuszi vidámkodássá átlényegítő délutáni előadást a tavalyi felnőtt operafeldolgozásuk eredményeképp hozták létre. Ugyanaznap este is eljátsszák a nagyérdemű apukák, anyukák, nagyszülők előtt az „igazi” Zabuerflöte című művet, amelynek hanganyaga eredeti német nyelven a piciket is bevezette a sztoriba.
Emanuel Schikaneder és Wolfgang  Amadeus e darabját 1791. szeptember 30-án mutatták be a császári Bécsben. Ahonnan az a Marie-Antoinette származott, aki a nagy francia forradalom leghíresebb áldozataként a fejét hagyta Párizsban, miután a Conciergerie vasnyársakkal telitűzdelt udvaráról a guillotine alá vezették. Ő nemcsak a szintén akkor meggyilkolt király neje volt, hanem Mária Terézia 16 gyermekének egyikeként, Mozart legkedvesebb játszótársa is, amíg a dinasztia érdekei el nem röpítették majdani kínhalála országába.

Sokak szerint ez a bonyolult történet – az Éj Királynője áskálódik a tiszta és nemes főpap, Sarastro ellen, szemétül felhasználva ehhez saját lányát, Paminát és annak szerelmét, Taminot – a korabeli Európa véres, átláthatatlanul szövevényes politikai játszmáiról és Mozart szabadkőművességéről szól. Mindenféle hányattatás után – miközben a hercegi szeretők megkapják alsóbb osztályú kiadásban Papageno és Papagena személyében magasztosságuk karikatúráját is, a mozarti humor jegyében – óriási heppiend tör ki. Nem véletlenül ez a mű azóta is a Jó és a Rossz harcának legkeresettebb szimbóluma, nemcsak az operaszínpadokon, hanem Bergman óta a filmvásznon is...

A picik persze erről mit tudhatnak? De hogy ne maradjanak ki belőle, Bozsik Yvett rendező-koreográfus Khell Zsolt díszlet- és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező segítségével a cirkusz valóság fölötti lebegésével lopta be e mesét a „minden hájjal megkent”, le-felmozgó színpadra. Mozsárágyút vonszol be a gonosz, félszemű kalóz/Jumurdzsák-szerű  Monostatos (Vati Tamás), és annak villanásával kelti életre a pózokba merevedett bábukat. Csupa csík cirkuszukban nem az utcai turbómagyarok egyensráfjai keltenek félelmet, hanem csak a toldozott-foldozott, összevissza varrt sátor borul védőn ránk. Csíkos minden jelmez.  Az Éj Királynőjének udvarhölgyei csíkos pacikat hordoznak szoknyácskáikon, mert ők a műlovarnők, akik megmentik a lovon közlekedő Tamino herceget. Papageno – Vislóczki Szabolcs – a legmerészebb bohóctréfák elnagyolt gatyáit viseli/veszti el, ilyenkor csupasz (mű)popsija is fehér-piros szerkóból villan ki a szofisztikált közönség bugyborékolva kacagó örömére. Szerelme, Papagena, a kötéltáncosnő, aki pink-narancs vonalkódot visel a lábán, szoknyáján, mindenhol. Őt Góbi Rita táncolja el sok-sok nehéz spicclépéssel: ki hitte volna, hogy a szokvány balett elleni tiltakozásul hajdan üvegdobozba magát belehajtogató Bozsik egyszer eljut a „kis balettcipő” varázsáig… A hercegi pár is sráfos, de kék, kevésbé direkt jelzésű ruhában – Pamina echte habos-babos tütüben – táncol, igaz nem spiccen. Az éji úrnő piros-kék vasas dresszt idéző kosztümben pattogtatja ostorát lovacska-szerű udvarhölgyeményeit fegyelmezve. Két krampusz-szolga – viking fejfedővel – viseli gondját Sarastronak (Kalmár Attila), aki először gonosz népbutító szónokként gördül elénk a feketeségből, Thomas Mann-i cipollaságában. 

Akkor tényleg megijedtek a kölykök, amikor ő bontakozott ki a vaksötétből. A szerelmesek (Hasznos Dóra és Gombai Szabolcs) próbatételeinek fontosságából nem tudom, mit értett meg a gyereknép. Az, hogy ez a sok minden – a brutálisan elrabolt lányt megkötözik, kínozzák (még filmen is megfogalmazzák sanyarú sorsát, kicsit a koncentrációs lágerekbe hurcolt gyerekek szenvedésére hajazva) sőt, amikor egyszer már kiszabadul, újra elvarázsolják a többiekkel együtt – miért történik, nem nagyon érthető, de persze szurkolnak neki. Mindezt az a Sarastro teszi, aki a „nagy” Mozartnál  egyértelműen pozitív hős, mint az árnyak-ellenségek (Éj Királynője, aki itt csak egy kedves asszonyság)  legyőzője. Épp ezért a piciknek nem jön annyira le, hogy ő amúgy egy nagyon kedves bácsi, csak most játszásiból betart a főhősöknek, hogy megedzze őket a felnőtt életre... Mindegy is, mert a végére – egy óra szünet nélküli játékban – győz a jóság égen-földön! Éj Királynőnk (Lisztóczki Hajnalka) és immár hófehérbe borulva, csúcsos fövegében  maga Sarastro bűvész-varázsló úr javában szeretgeti egymást.

Tehát semmi halálos ellenségeskedés vagy ilyesmi nem borzolja tovább a kedélyeket. Mindenki mindenkit imád: ezentúl ez a törvény! Kis terepszínű lepkék róják köreiket valamiféle kétkerekű minitargoncán vagy min, a lovacskák boldogan galoppoznak, a két pár esküvőt ül, röpül rájuk a dicsfényt helyettesítő csillámpor. Világításból szerkesztenek köréjük csipkés várat, meseszínhelyet. Aztán előkerül újra a forgó cirkuszporond, s ők visszavedlenek kötéltáncossá, piros orrú bohóccá (ilyet kap Sarastro is, amikor „megjavul”), lóidomárrá, fűrészpornyelő akrobatákká. És újra bábuként megmeredve búcsúznak, hiszen az a szikra, amely életre gyújtotta őket az előadás kezdetén, kialszik immár.
Nagyon gondosan, egyúttal önfeledten táncolták el ezt a klasszikus és modern elemeket egyaránt tartalmazó koreográfiát mind a 15-en, társulattagok és vendégek egyaránt. Tényleg csak a játékos könnyedség jellemezte mindannyiukat. Érthetően inkább a cirkusz dominált itt, élve a kicsikre ható,  kikacsintós varázzsal, mintsem a filozofikus tartalmú opera, a maga rejtélyes meséjével. De a gyerekek boldogan vették a lapot, követték a főhősöket, hisz mindegyik széles mosollyal fordult feléjük. Aki meg nem – a kampókezű, gonosz Monostratos –, az még a tapsrendnél is morcizott nekik, nehogy elfeledjék, hogy a világban a szeretet mellett azért bizony a mélyben ott lapul a gyűlölet is, ami épp a viszonzatlan, meg nem élt odaadásból táplálkozik. De ezt az előadást látva, biztos megérzik a kölykök, hogy melyik a jobb út és miért szebb szeretni. Ehhez szavak se kellenek, hisz mellettem is francia fiúcska izgulta, táncolta a székén végig az előadást.

Szász Judit

(Forrás: www.muvesz-vilag.hu)

Szólj hozzá!

Mese mese mátka...

2007.10.26. 09:34 retrob


 

Egyszer volt, hol nem volt...


Farkas falka és a lány
Ugyanaz a darab új címmel


Az Artus - Goda Gábor társulata szeptember 27-én mutatta be gyerekeknek szóló darabját Piroska és a farkasok címmel a Művészetek Palotájában. Az első négy előadás után a rendező úgy döntött, megváltoztatja a darab címét. A produkció a jövőben Farkas falka és a lány címen lesz látható.


Az Artus - Goda Gábor társulata a Nemzeti Táncszínházzal közös produkcióban mutatta be szeptember végén a Piroska és a farkasok című darabját, amely lényegében az egy nappal korábban műsorra tűzött Farkasok társasága című előadás gyerekeknek szánt adaptációja. A darabot eddig négyszer láthatta a közönség, és arról több kritikus is elismerően nyilatkozott, ám a társulat vezetője, a darab rendezője és koreográfusa mégis úgy döntött, a produkció a jövőben Farkas falka és a lány címmel legyen látható.

"Piroska és a farkas című klasszikus mesét a legtöbben óvodásoknak szóló mesének tartják, és ez rendben is van, hiszen sok gyereknek akkortájt mesélik el ezt a klasszikus történetet - kezd a nem mindennapi döntés magyarázatába a rendező, aki új darabjait az ismert meséből kiindulva, társulatával közösen gondolkodva állította színpadra. Éppen ezért sok 8-13 éves gyerek, akiknek mi a darabot szántuk, úgy érzi, egy ilyen című előadás nem neki szól, dedós, és inkább másfelé keresgél. Ez az előadás azonban nem óvodásoknak, hanem nagyobbaknak készült, hiszen az eredeti mesének is megvannak az érettebb, komolyabb, veszélyesebb mélységei. Emiatt döntöttem úgy, hogy a jövőben Farkas falka és a lány legyen a darab címe."

Az egyébként változatlan, egy felvonásos, körülbelül 65 perces darabot a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában minden hónapban két alkalommal - egy napon délelőtt és délután - láthatja a közönség. A Farkasok társasága című felnőtt változat ugyancsak minden hónapban szerepel a MüPa programjában.


Következő előadások:

2007. november 22. csütörtök, 10.30 és 15.00 óra MÜPA
2007. december 13. csütörtök, 10.30 és 15.00 óra MÜPA

(Forrás: MÜPA)



Szólj hozzá!

Címkék: tánc néptánc táncművészet tánchírek táncprogramok moderntánc társastánc klasszikus balett modern balett táncelőadás kortárs tánc

Balett minden mennyiségben és formában.

2007.10.26. 09:27 retrob

 

 

 

Balettkaleidoszkóp kezdőknek és ínyenceknek

 

A Magyar Nemzeti Balett színei - klasszikustól a modernig
2007. október 29 ., november 13., 26. Művészetek Palotája - Fesztivál Színház


Klasszikus és új koreográfiák, közismert sztárok és csodálatosan tehetséges fiatalok, első osztályú balett: ez a Magyar Nemzeti Balett színei, "klasszikustól a modernig".

Ha valaki csak most szeretne barátkozni a balettel, ott a helye a Fesztivál Színházban október 29-én, november 13-án vagy 26-án este 7-kor. Ahogy az alcím sejteti, itt mindent megtudhat, megláthat, megtapasztalhat. Aki pedig otthon van a műfajban, annak azért érdemes eljönnie a Fesztivál Színházba, mert már tudja, milyen minőséget jelent a fellépő társulat. Az előadások ezúttal Seregi László előtt tisztelegnek. A klasszikus koreográfia (például a Rómeó és Júlia) mellett az ifjabb nemzedék koreográfiáira táncolnak a művészek, akik közt a fiatal, ám versenyeken már bizonyító korosztály - a Magyar Táncművészeti Főiskola felsőbb éves és végzős növendékei - is bemutatkoznak. A gálaest-jellegű, változatos est tehát egyaránt ajánlható kezdőknek és ínyenceknek.


Fotó: Mezey Béla

 

A Magyar Nemzeti Balett színei

- klasszikustól a modernig

A Magyar Nemzeti Balett Alapítvány produkciója

2007. október 29 ., november 13., 26.

Művészetek Palotája - Fesztivál Színház

 2007 őszén a Magyar Állami Operaház balettegyüttese - A Magyar Nemzeti Balett színei - klasszikustól a modernig címmel - kétrészes estet rendez az együttes sztárjainak részvételével.

Már a címválasztás sem véletlen: a műsorban 19. és 20. századi orosz balettrészletek, valamint nyugati és hazai, modern és neoklasszikus stílusú koncertszámok váltják egymást. Mindezt az ifjú magyar koreográfusok: Jurányi Patrick , Lukács András , és Venekei Marianna kompozíciói egészítik ki.

Ám az együttes ezúttal olyan rangos, a balettrepertoárt meghatározó magyar koreográfusok művészete és munkássága előtt is tiszteleg, mint Pártay Lilla és Seregi László . Az est második részében az ő műveik közül az Anna Karenina , valamint a Rómeó és Júlia című, egész estét betöltő balettelőadásokból is láthatók részletek.

Az eddigi tapasztalatok alapján a közönség mindig nagy érdeklődéssel kísérte a Művészetek Palotájában megrendezett operaházi gálaműsorokat. Remélhetően a különböző stílusú táncszámokból összeállított est hagyománya tovább erősödik, Magyarország első számú balettegyüttese pedig újabb rajongókra is szert tesz.

Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett vezető szólist is.

(Forrás: MÜPA)

Szólj hozzá!

Címkék: tánc néptánc táncművészet tánchírek klasszikus balett modern balett táncelőadás kortárs tánc

K.O. avagy box a táncparketten?

2007.10.25. 11:53 retrob

 

Bokszvilágbajnok a táncművészet "ringjében"




A bokszvilágbajnok a táncshow sztárja



A Szombat esti láz című táncos műsor amerikai változatában a világ legjobb ökölvívója is részt vesz. Floyd Mayweather remekel a táncparketten, de kérdéses, hogy a december 8-i bokszmeccsre így kellőképpen fel tud-e készülni. Floyd Mayweather december 8-án Ricky Hatton ellen bokszol, de úgy tűnik, hogy a mérkőzés jelenleg némileg háttérbe szorul, a klasszis ugyanis a táncra összepontosít. A WBC nagyváltósúlyú világbajnoka szerepet vállalt ugyanis az amerikai Dancing with the stars című műsorban, amelynek magyar megfelelője, a Szombat esti láz volt, és ott még mindig versenyben van. A világ jelenlegi legjobb ökölvívójának tartott Mayweather mozgása sokakat elkápráztatott már a ringben, most pedig a táncparketten mutatja be tehetségét. Marina Smirnoff is el van ájulva partnere tehetségétől és kitartásától, egyedül az zavaró, hogy elmondása szerint Floyd túl sokat beszél. A bokszoló a zsűrit és a közönséget is elvarázsolta, hiszen az amatőr táncosokat meghazudtoló könnyedséggel parádézik a parketten. A még versenyben lévő Mayweathernek így egyre kevesebb ideje van a decemberi meccsre való felkészülésre.

(Forrás: www.tanc.hu)

Szólj hozzá!

Mozart, újragondolva.

2007.10.25. 11:42 retrob

 

Gyerekelőadás

 
 

Varázscirkusz


Október 25-én csütörtökön 15-órakor kezdődik a Bozsik Yvett Társulat: Varázscirkusz című előadása a Művészetek Palotájában. A produkciót Mozart A varázsfuvola című operája, illetve a 2006 őszén, szintén a Művészetek Palotájában készült, Varázsfuvola című táncelőadás tapasztalatai ihlették. Az a Varázsfuvola-változat - bár rengeteg benne a játékosság - elsősorban felnőtteknek szól az életről, a halálról, a szerelemről, a jó és a rossz küzdelméről.


Követi a Mozart-opera cselekményét, de a pontos történetmesélésnél fontosabb szempont benne az opera hangulati és gondolatvilágának a tánc nyelvén való közvetítése. A Varázscirkusz című előadás gyerekeknek készül. Itt a szereplők egy vándorcirkusz tagjai (az Éj királynője állatszelidítő, Tamino légtornász, Papageno bohóc, Papagena kötéltáncosnő), akiknek Sarastro palotájában kell fellépniük.
Ritkán adódik hasonló alkalom egy tánctársulat életében: újragondolhatnak, átfogalmazhatnak egy meglévő előadást a gyermekek számára úgy, hogy ők is értsék a más színházi nyelven elmesélt Mozart-opera történetét és 'lényegét'.


További előadások:
Fesztivál Színház, 15.00
November 15., december 16.
 
(Forrás: www.muvesz-vilag.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: előadások néptánc táncművészet tánchírek táncprogramok moderntánc kortárstánc társastánc

Hurrá, ég a zsír!!!!

2007.10.20. 10:05 retrob


Zsírégetés a latin tánc hevében - itt a Batuka


A Batuka egy nagyon szórakoztató, de mégis hatékony formája a zsírégető edzéseknek. A szórakoztatást a latin ritmusok, a hatékonyságot pedig a táncmozdulatok közé beépített különböző harcművészeti elemek biztosítják. Jessica Expósito, spanyol sztárprezenter, a nemzetközi fitness világ egyik legkiemelkedőbb szereplője. Nevét Európától kezdve Izraelen, Mexikón, Brazílián keresztül egészen Koreáig, Taiwanig ismerik a fitness-rajongók. A mozgás iránti szeretetét a szüleinek köszönheti. Gyermekkorától kezdve sportolt, 9 éves korában már bajnoki címet szerzett ritmikus sportgimnasztikában, de már egészen pici kislányként is bármilyen zenét meghallott, táncolni kezdett. A jazz és az aerobic voltak pályafutása első lépései. 16 éves korában adta élete első óráját.

Élete legszebb pillanatai közé tartozik, amikor 1998-ban a legjobb spanyol aerobik program megalkotója címmel díjazták, illetve amikor 2003-ban felkérték munkája bemutatására a híres, nagy presztízsű IDEA Kongresszuson, Kaliforniában. Legnagyobb sikerét 2006-ban megalkotott Batuka programjával aratta: 1.500.000 eladott dvd-je, a világ második bestsellere. Batukával végzett, kiemelkedő társadalmi sportösztönző munkájáért, elnyerte az INTER GYM'S sport magazin díját. Ezen kívül Barcelonában a Batukával GUINESS rekordot is felállított: 600.000 embert táncoltatott meg egyszerre!

De mi is a Batuka?
A táncprogramot Kike Santender zeneszerzővel karöltve alkották meg. A zenét Kike komponálja, a koreográfiát Jessica állítja össze. Olyan szimbiózis ez, amelyben egyik a másikat folyamatosan motiválja és fejleszti: a zene ösztönzi Jessica mozdulatait, Kike pedig a mozdulatokhoz fejleszti a zenei effekteket.

A sport és a tánc egyesítése, olyan táncoké, mint a salsa, a rumba, a flamenco, a reggaetone, a merrengue, egészen a house, a techno stílusokig. A táncba szinte felismerhetetlenül épülnek be a boksz és a harcművészetek elemei. Jessica és Kike mindig is hittek a Batuka testre és lélekre gyakorolt jótékony hatásában. Beleadták és beleadják minden energiájukat, mert úgy érzik, a Batukát pontosan olyan erővel fogadja be a közönség, mint amilyen erővel ők sugározzák.

Ma már több Batuka stílus létezik:

  • Batuka „familia” – latin alapokkal és alap mozdulatokkal
  • Batuka „extreme” – bonyolultabb koreográfiával
  • Batuca „beach” – nyáron tengerparton táncolják, nagyon szórakoztató koreográfiákkal
  • Batuca „power”- a Batuka eszenciája, egyszerű, mindenki számára könnyen elsajátítható koreográfiával, ugyanakkor nagyon hatásos és intenzív, megvalósítja a Batuka célját: a szórakozást és a testmozgást egyben.

Forrás: wellnesscafe.hu

Szólj hozzá!

Néptánc...

2007.10.19. 13:43 retrob

Egyesült a két társulat

 

Új formában működik a Honvéd Táncszínház, amelynek művészei a 7. Nemzetközi Folkart Fesztiválról, Kínából hazatérve folytatják a felkészülést a Magyar Carmen című mű novemberi ősbemutatójára - mondta kedden az MTI-nek Zsuráfszky Zoltán koreográfus, aki ettől az évadtól irányítja az együttest.

"A Molnár István alapította Budapest Táncegyüttest 1991 óta vezettem. Most, hogy Novák Ferenc, a kedves mester nyugalomba vonult, megpályáztam a Honvéd Táncszínház vezetését" - közölte az új igazgató.

Hozzátette: "A két társulatot egyesítettük. Így egy új gazdasági koncepció alapján létrejött a nonprofit kft."

Zsuráfszky Zoltán kiemelte: 25 táncospárból áll, tehát jelentős méretűvé vált az együttes. A két, műfajilag is gazdag repertoár ugyancsak közössé lett.

"Novák Ferenc persze tovább egyengeti az utunkat, ő az ötletadója a következő bemutatónknak, a Magyar Carmennek, amely Presser Gábor zenéjére készül" - mondta az igazgató.

Az eredeti drámai cselekmény átültetése az első világháború előtti monarchikus Magyarországra izgalmas ötlet - vélte Zsuráfszky Zoltán, aki mellett Horváth Zsófia és Lengyel Péter koreografálja a darabot. Az alkotók: Presser Gábor zeneszerző, Novák Péter dalszövegíró és rendező, valamint Upor László dramaturg, aki egy elképzelt szabolcsi mezőváros kulisszáiba helyezte a történetet.

A Magyar Carmen műfaji kísérlet az eredeti folklórkincs, az írott dal hagyománya, korabeli és modern zenék, valamint a különböző mozgásművészeti stílusok ötvözésére, de kísérlet az utolsó "boldog békeidő" végnapjainak képzeletbeli megidézésére is. A korszak különösen érdekli a koreográfust, hiszen Monarchia volt előző bemutatójának a címe, a tánckompozíciót október 30-án ismét előadják a Művészetek Palotájában.

Csütörtökön a Tündérmese című, gyermekeknek szóló játékot mutatja be az együttes a Stefánia-palotában. Október 16-án egy másik gyerekdarabot, a Csipkerózsikát adják elő a Nemzeti Táncszínházban, este ugyanott a Kalotaszeg című összeállítás kerül színre.

Terveznek egy olyan előadást is a hónap végére, amelyben az egyesített társulat a közös repertoár darabjainak egy-egy részletét vonultatja föl, köztük a Kodály-évben készült Páva-variációkra kidolgozott koreográfiát. Tavaly Bartók Béla zenéjére komponált táncjeleneteket Zsuráfszky Zoltán a Zempléni Fesztivál szervezőinek fölkérésére, az idén Kodály Zoltán zeneműve került sorra.

Forrás: MTI

Szólj hozzá!

Ismét kortárs...

2007.10.19. 13:41 retrob

Négy nő eltáncolt viszonya a Trafóban

Yasmeen Godder: Hirtelen madarak

Négy nő viszonya feketén-fehéren, ahogy Yasmeen Godder izraeli koreográfusnő látja. A Sudden Birds egy fesztültséggel és érzelmekkel teli világot képez le egyenes és őszinte módon.

Azok számára, akik évek óta figyelemmel kísérik a Trafó és a Budapesti Őszi Fesztivál programjait, minden bizonnyal ismerősen cseng az izraeli koreográfusnő neve, aki immáron negyedik alkalommal látogat Magyarországra. Yasmeen Godder az izraeli táncélet kiemelkedő alkotója, aki az ott erős gyökereket eresztő modern tánc hagyományaival szakítva sikeresen alakította ki táncnyelvét, áttörve ezzel esztétikai korlátokat és kivívva az őt megillető elismerést nemcsak a hazai, de a nemzetközi szakmai körökben is. Az alkotó különleges, egyedi világot teremt lírai hangvételével, izgalmas ritmusérzékével, a totális aszimmetriára épülő színpadképeivel. A Yasmeen Goddert kevésbé ismerőknek a Sudden Birds ízelítőt ad abból a költői, feszültséggel teli, de egyben lenyűgöző éleslátással szerkesztett mozdulatvilágból, mely a koreográfus sajátja. A koreográfus Sudden Birds című darabját négy év után újítja fel. A Trafóban már háromszor járt, legutóbb két éve Eperkrém és puskapor című darabjával, szintén az Őszi Fesztivál keretében. Részlet az előadásból >>>

Koreográfia/Choreography: Yasmeen Godder
Alkotótársak, előadók/Creating Performers: Inbal Aloni, Shahar Brown, Kama Kolton/Yasmin Farber, Maya Weinberg
Élőzene/Live Original Music: Karni Postel
Jelmez/Costumes: Lulu Liam

Szólj hozzá!

Táncok Indiából...

2007.10.19. 13:39 retrob

Ötször lépnek fel a kathak táncosok



India függetlenné válásának 60. évfordulója alkalmából egy klasszikus kathak táncegyüttes kezdte meg fellépéseit öt magyar városban.

A Pragati Sood Anand táncművész vezette ötszemélyes tánccsoport első programja október 20-án Dombóváron volt, Budapesten október 24-én lép fel az együttes. Azt követően Csurgón, Zalaegerszegen és Gyöngyösön is élvezheti a közönség az indiai művészek előadását.

Az együttes az Indiai Kulturális Kapcsolatok Bizottsága (Indian Council of Cultural Relations - ICCR), szervezésében több európai országban is fellép. Magyarországi szereplését India budapesti nagykövetsége is támogatja.

A 2500 éves kathak táncforma lényege a mitológiai, vallásos "katha", vagyis mese előadása. "Ezt a táncstílust csodálatos lábmunka és drámai arcjáték jellemzi. Különösen figyelemre méltó a tablán, azaz indiai dobon játszó zenész és a táncos közötti "verseny", amikor a dobos számtalan ütemvariációját a táncművész mesteri lábmunkával és a bokájára erősített rengeteg apró csengettyű segítségével utánozza, reprodukálja" - olvasható a tánc leírásában.

Szólj hozzá!

Az örök mű...

2007.10.19. 13:33 retrob

Budapest Balett: Carmina Burana a jégen

Egy kiállítás képei a Nemzeti Táncszínházban


A szerelem, a harc a szeretet fogalmait eggyé kovácsoló, középkori történet mai felfogásban kerül színpadra a Jég és Rendezvény Centrumban.

A darabot egyszerre jellemzi a dinamikusság és lágyság, a színpadot elárasztja a klasszikus és modern balett egységes szépsége, amit a fények játéka és a látványelemek tesznek még frenetikusabbá.

Szólisták: Jalits Edit, Hancz Alexandra, Recskó Árpád

Koreográfus: Michael Kropf, Nádasdy András

Zene: Carl Orff

Kosztüm: Húros Annamária

Az előadás helyszíne: Jég és Rendezvény Centrum (cím: 1046 Budapest, Külső Szilágyi út 70.)

Az előadás időpontja: 2007. október 27. este 6 óra


Egy kiállítás képei táncban

A Budapest Balett, idén ősszel egy megaprodukcióval lepi meg a közönséget, amely a társulat életében is mérföldkő lehet. Muszorgszkij: “Egy kiállítás képei” c. műve táncban elbeszélve. A közel 60 perces darabnak 13 koreográfusa van, amivel talán a rekordok könyvébe is bekerülhetne. Minden egyes “képet” más és más, jeles művész álmodott színpadra. A néző betekintést nyerhet Szakály György Kossuth díjas művész képzeletvilágába éppúgy, mint a Megatánc győztesének, Kováts Gergely Csanádnak az álmaiba. És gyönyörködhet Jalits Editnek, - Magyarország egyik legelismertebb táncművészének mozdulatainak szépségében, aki a Budapest Balett első szólistája.

A darab koreográfusai:

Szakály György (Kossuth díjas, érdemes művész)

Kerényi Miklós Dávid (Magyar Nemzeti Balett)

Feledi János (Budapest Balett)

Földi Béla (Budapest Táncszínház)

Fodor Zoltán (Fülöp Viktor díjas)

Kováts Gergely Csanád (Megatánc győztese)

Venekei Marianna (Europas díjas)

Nádasdy András (Budapest Balett művészeti vezetője)

Kun Attila (Lábán Rudolf díjas)

Jónás Zsuzsa (Szegedi Kortárs Balett)

Végh Krisztina (Magyar Nemzeti Balett címzetes magántáncosnője)

Makovinyi Tibor (Magyar Honcéd Együttes és a Budapest Táncegyüttes vezetője)

Rovó Péter (Budapest Balett)

Premier: Nemzeti Táncszínház, 2007. november 06. 19.00.

Szólj hozzá!

Kortárs...

2007.10.19. 13:17 retrob

La La La Human Steps- kanadai Kortárs Balett

 

A kortárs tánc szerelmeseinek Éduard Lock neve már ismerősen hangzik, azonban nem csak nekik, hanem mindenki másnak is -akik szeretik a modern művészetet- szólnak a francia-kanadai táncművészet legismertebb tagjának a La La La Human Steps formációnak a produkciói. A társulat megalapítója és koreográfusa a világhírű Éduard Lock aki 1980 óta több elismerést is begyűjtve alkot a modern táncművészet terén.  Merész, formabontó produkcióiról ismeri a nagyközönség, olyan zenészekkel dolgozott már együtt, mint Frank Zappa vagy David Bowie, és olyan helyeken mutatták be korábban az előadásait, mint a Ballet de l'Opéra de Paris vagy a holland 'Dans Theater'.  Lock quebeci társulatának legújabb produkciója, amely idén került bemutatásra az Amjad címet viseli. Inspirációit a koreográfus leginkább a Romantika olyan jól ismert műveiből szerzi mint a Hattyúk Tava, vagy a Csipkerózsika. Ezen előadások újragondolásával, átértelmezésével hozza a tradíciót és a modernitást egy fedél alá. Az előadás az említett művek szétszedésből majd újjáépítéséből készült, így adaptálva a mai modern koreográfiára és zenére mindazok mondanivalóit. Lock ebben az új darabban is folytatja körútját a test extrém és absztrakt entitásként való újrafelfedezésében. Ahogy a francia Libération írja: „Mr. Lock célja a test megszabadítása minden funkcionalitástól, egészen az absztrakcióig, ahogy a Romantikus ballett is teszi."

Az Amjad előadásához a La La La Human Steps formáció egy olyan csapatot hozott létre amely olyan világhírű balett táncosokból áll, akik a kortárs technikák terén is nagy rutinnal rendelkeznek. Csak hogy kettőt megemlítsünk közülük: Andrea Boardman a kanadai balett intézet első táncosa volt közel 10 évig, mielőtt a La La La társulat tagja lett, vagy Xuan Cheng aki a Nemzetközi Shanghai Balett Verseny 2004-es győztese, de azóta már a La La La Human Steps tagjaként alkot.

A zenei világ megteremtéséhez a koreográfus Gavin Bryars-t hívta segítségül, aki az eredeti Csajkovszkij műveket értelmezte újra, és a teljes zenekarra készült művet kamarazenére adaptálta, amelyeket élőben az előadás közben játszik el a zenekar. Emellett a kompozíció bizonyos részei alatt különböző hangok szólalnak meg a Blake Hargreaves által tervezett kísérleti elektronikus hangszereken.

A díszlet egyedülálló, terveit az az Armand Vaillancourt készítette aki Quebec egyik legismertebb kortárs szobrásza, munkáit a világon mindenhol ismerik. A társulat most először jár hazánkban és a legújabb produkcióját november 1. és 3. között láthatja a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában a szerencsés közönség.

November 1-3. Művészetek Palotája

Jegyek a helyszínen, a nagyobb Libri könyvesboltokban, a (061)222 1313-as számon, illetve interneten a http://www.jegyelado.hu/ oldalon kaphatóak.

Ha szeretnél egy rövid izelítőt kapni az előadásból, akkor itt megteheted:  

https://www.youtube.com/watch?v=KRHgEb4Ukvw

 

Szólj hozzá!

Tánctér(kép)

2007.08.08. 15:01 retrob

Sziasztok.Remélem,sikerül mindenkinek az érdeklődését felkelteni a tánc iránt.Jómagam már 9éves korom óta táncolok,sokféle táncstílust kipróbáltam és gyakorlom is.Kérek minden érdeklődőt,ne sajnálja a "tintát",és adja ki véleményét és esetleges ötletét.Köszi.

Látom, nem nagyon érdeklődik senki. Nézzétek meg a honlapom, hátha kedvet kaptok a véleményezéshez. http://www.dancerob.5mp.eu

Honlapom egyik oldalán találhattok egy kis tánctörit. Nem szorítkoztam hosszabb történeti áttekintésre, csak egy kis ízelítő. A véleményeket a honlapomra is lehet írni, de szívesen veszem, ha itt is hozzá szóltok.

80 éve halt meg Isadora Duncan

Nyolcvan éve, 1927. szeptember 14-én halt meg Isadora Duncan, a táncművészet megújítója.

1877. május 26-án született San Franciscóban egy állandó szegénységgel küszködő ír bevándorló családban. A nyomor elől Chicagóba, majd New Yorkba, végül Párizsba költöztek. A tánc iránt gyermekkorától rajongó lány a hírneves Greffhul asszonynál debütált, Gluck Iphigéniájára készült saját koreográfiájával. A kékvérű világ el volt ragadtatva tőle, szinte pillanatok alatt ismert lett.

Isadora a siker szárnyain európai turnéra indult, s mezítláb piruettező lábai előtt hevert Berlin, London és München, Athén és Szentpétervár, Magyarországon 1902-ben mutatkozott be az Uránia Színházban. Berlinben alapította meg hírneves tánciskoláját, ahol anyjával és nővérével együtt foglalkozott tanítványaival. Közben vad művész-szerelemben élt Edward Gordon Craiggel, akitől kislánya született, majd Paris Singert, a varrógépek és fegyverek hírneves gyártóját választotta, akit szintén gyermekkel ajándékozott meg. Néhány év múlva egy gépkocsibalesetben mindkét gyermekét elvesztette, s bánatát felejtendő férjével világ körüli útra indult. Folytonos hisztérikus rohamait azonban Singer úr nem tudta elviselni, s nejét Korfu szigetén hagyva egyedül tért vissza Párizsba.

Isadora 1922-ben a franciaországi szovjet nagykövet meghívására Moszkvába utazott, ahol egy gyermekbalett-intézet létrehozására kérték fel. Itt ismerkedett meg a nála 18 évvel fiatalabb Szergej Jeszenyin költővel, akihez nemsokára feleségül ment. A rövid fellángolás boldogtalan házasságba fulladt, s ezúttal Isadora távozott búcsú nélkül Párizsba. Nem sokkal később, 1925-ben az egyébként is depressziós Jeszenyin öngyilkos lett.

Az asszony a francia tengerparton telepedett le, Nizzában érte a halál 1927. szeptember 14-én. Éppen egy megvételre kínált sportkocsit próbált ki, amikor hosszú selyemsálja a kerékre tekeredett és megfojtotta.

Isadora Duncan művészeti forradalmat teremtett a táncban: szakított az akadémikus balettel s a korábbi szokással szemben komolyzenére táncolt. Az emberi test természetes mozgására és az ógörög művészet hagyományaira alapozva új mozdulatrendszert dolgozott ki. Művészetét egyszerre bírálták és csodálták, de kötetlen stílusa világszerte a modern táncművészet alapjául szolgált. Életének és művészetének állított emléket Karel Reisz 1968-ban készült filmje, Vanessa Redgrave-vel a címszerepben.

(MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

SEBŐK MÁRTA

Világhírű társulatok és művészek is részt vesznek a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón, melyet szeptember 26. és 29. között tartanak a baranyai megyeszékhelyen - közölte a szervező Pécsi Balett igazgatója az MTI-vel kedden. A pécsi 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program felvezető éveinek eseményeihez kapcsolódó rendezvényen a Moszkvai Kortárs Balett társulata a Betörés és a Menyasszony-show című produkcióival, a Győri Balett az Operaház fantomja, a Budapest Táncszínház pedig a Mediterrán című előadással lép fel - mondta el Vincze Balázs. Hozzátette: rajtuk kívül a görögországi EL.KE.LA.M. Hellenic Táncegyüttes, a házigazda Pécsi Balett és mások mellett Góbi Rita szórakoztatja a közönséget.

Az igazgató beszámolt arról, hogy az érdeklődők találkozhatnak a vajdasági születésű világhírű koreográfus-táncművésszel, Nagy Józseffel, a szakmai közönség pedig a kultúrafinanszírozásról folytathat eszmecserét. Vincze Balázs kitért rá, a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó célja, hogy a pécsiek és a városba látogató hazai és külföldi vendégek számára megmutassa a baranyai megyeszékhely eredendően sokszínű tánckultúráját, valamint a nemzetközi táncművészet sokféle árnyalatát. A Pécsi Balett igazgatója úgy vélte: a találkozó a későbbiekben akár minden művészeti ágat integrálni képes fesztivál lehet.

 

 

Sirálysikoly

Szeptember 25.-én és 26.-án este 8-órától láthatják a Zéró Balett: Sirálysikoly című előadását a MU Színházban. A produkciót Berger Gyula koreografálta.
                    „Furcsa sors a miénk: a Cél, míg űzzük, illan,
                     
s mindegy, hova libeg, hisz úgy sincsen sehol!
                     
De az ember elé remény reményre csillan
                      S pihenést úgy keres, hogy őrültként lohol."

                                   (Charles Baudelaire)

„Az akvárium, a falatka szabadság, ott volt végig, csak a
valóság tékozlóan szűkmarkú erővel fedte el.
Ahogy a kötelesség lopja el az időt a pihenéstől.
A munka a szórakozástól. A fáradtság a szabadságtól.
A gyakorlatiasság az elméletiségtől. Hétköznapi terhek
a szellemi étkeink felett. Sirálysikoly. Repülés
az átláthatatlan papírtengeren, föld az ég helyett." 

Szabó Imola Julianna


A ZÉRÓ koncepcióját a történelmi feljegyzések tanúsága szerint India adta a világnak. A hindu bölcsek számára a ZÉRÓ nem egyszerűen egy számot jelentett, hanem mindennek a kezdetét, kiindulását, a mag-ot, amelyből minden származik. Ennek megfelelően eredeti jele sem a mai kör, vagy ovális volt, hanem egyszerűen egy pont: ·

A társulat nevében a ZÉRÓ kifejezés a misztikus középpontból való kiindulás szándékát jelzi, hiszen a ZÉRÓ a transzformáció helye: a számegyenesen ebben a pontban alakulnak át a negatív számok pozitívakká, az éj ekkor fordul át nappallá, a virtuális itt válik valóságossá. A ZÉRÓ ilyenformán számunkra az alkotási folyamat jelképe is, hiszen ebben a folyamatban megpróbálunk felfedni valami addig rejtetten maradót, megkísérelünk hidat építeni a spirituális és a materiális létezés között.

A ZÉRÓ Balett előadásaiban egy csepp kelet és nyugat is találkozik. A „balett" szó a nyugati hagyományok tiszteletére utal nevünkben, még ha nem is jelenti e tradíciók egyszerű átvételét vagy követését, inkább azok alkotó továbbgondolását… 

                                   Zeneszerző: Kelner Krisztián
                                 Kosztümtervező: Bodnár Enikő 
                            Díszlettervező: Merétei Tamás 
                            Fénytervező: Vida Zoltán

Táncolják: Dózsa Ákos,  Monojlovits Eszter, Muraközy Zsuzsa, Vadas Zsófia Tamara

Projekció: Koroknai Zsolt
Fotó és grafika: Vas Péter

Koreográfia: Berger Gyula


Szólj hozzá!

Címkék: tánc táncművészet tánchírek táncprogramok

süti beállítások módosítása